A sokan tízezreket költenek feleslegesen befektetés közben. Nézzünk egy példát: (a példában a személyek nem valósak, de a számokat egy valós bank díjszabásából vettem)

András a D-bank ügyfele. 2009-ben 1 millió forintot fektet részvénybe. A teljes összegért MTELEKOM részvényt vesz először 530 forinton (1) és eladja 600-on (2), aztán megint vesz 530 forinton (3), és eladja 700-on (4) – lásd a lenti grafikont. Karácsonykor kivesz 300 ezer forintot a nyereségből, hogy abból vegyen ajándékokat a családnak. A nyereség többi részét félreteszi árfolyamnyereség adóra.

Mire megy el a pénz?

András a következő dolgokra költ befektetéssel kapcsolatban:

• Értékpapírszámlája után havonta 330 forint számlavezetési díjat fizet „D bank”-nak.

• Az értékpapírszámla készpénzforgalmának lebonyolítása miatt egy újabb folyószámlát nyit „D bank”-nál. (Minden egyéb pénzügyét megszokásból a régi folyószámláján keresztül intézi.) A folyószámla 249 forint plusz kiadás havonta, az értékpapírszámláról ingyen lehet rá átvezetni. Ezt a költséget csak a befektetés miatt fizeti, mert már volt folyószámlája.

• A bankos kisasszony kérdésére („Akar bankkártyát is az új számlához?”) igennel válaszolt, mert eszébe se jutott, hogy az pénzbe kerül. Ennek az éves díja 1490 Ft.

• Minden részvény vételekor és eladásakor 0,55% jutalékot fizet, de legalább 150 Ft-ot

• Bár az új bankkártyája segítségével vásárolhatna a nyereségből, de elfelejtette a PIN kódját, mert soha nem használta. Ugyanez érvényes a „D bank”-nál lévő internetbankra is. Ezért amikor éppen egy „D bankfiók” közelében jár, bemegy, kitölt egy átutalási megbízást, hogy átutalja a nyereséget a másik folyószámlájára, amiből már tud vásárolni. Egy papíron adott átutalási megbízás költsége 0,2%, min. 350, max. 600 forint „D bank”-nál.

András befektetései egy év alatt kb. 35 ezer forintba kerülnek, ami az alábbi tételekből tevődik össze:

Ezeknek a költségeknek egy része nem kapcsolódik szervesen a befektetéshez, de ha András nem fektetne be, akkor nem is kellene fizetnie pl.: az extra folyószámla vagy a bankkártya miatt. Kellő körültekintéssel ezek a tételek (bankkártya, felesleges folyószámla) elkerülhetőek volnának, de valaki mégis beleesik ebbe a hibába.

Sok vagy kevés?

Hogy ez a 35 ezer forint sok vagy kevés, azt mindenki döntse el maga.

A 35 ezer forint a kezdőtőke 3,5%-a. András bruttó 7%-os banki kamat mellett (hol találni ilyet manapság?) egy bankbetét fél évnyi hozamát veszíti el.

Ha megnézzük, hogy mennyit kell dolgozni 35 ezer forintért, szinte biztos, hogy több napot vagy akár heteket is kapunk. Szerintem ez ahhoz sok, hogy kattintgatással költsük el.

Van jobb és rosszabb is

Ez a példa tele van felesleges kiadásokkal. Mit szólna ahhoz, ha azt mondanám, hogy a fenti befektetést ugyanolyan minőségben meg lehet oldani a harmadából (66%-al olcsóbban) is? A befektetés költségei csökkenthetők.

A költségek kézben tartását nem lehet eléggé hangsúlyozni. Szélsőséges esetben az összes nyereséget is felemészthetik azok a tételek, amit a banknak fizetünk, miközben óriási árfolyamkockázatot vállalunk. A 0%-os profitból akár tisztes hozamot is el lehet érni a költségek optimalizálásával.

A költségek fontosak olyan szempontból is, hogy mennyi pénzzel érdemes elkezdeni a befektetést.

Ha többet szeretne megtudni a befektetés során felmerülő költségekről, kattintson ide.